Tengelic

Az egyik legszínesebb és leggyakoribb pintyféleként tartják számon Magyarországon a tengelicet. Általában csoportosan előforduló, a Kárpát-medencében fészkelő, a verébalakúak rendjébe és a pintyfélék családjába tartozó faj. Hazai állománya állandó, nem jellemző rájuk a hosszú távú vonulás, a zárt erdőket pedig kerülik. Népi elnevezése a stiglic, ami a német Stieglitz névből ered.

A tengelicnek 12 alfaja van, ezek:

• európai tengelic
• angol tengelic
• ibériai tengelic
• korzikai tengelic
• dél-európai tengelic
• kaukázusi tengelic
• iráni tengelic
• közel-keleti tengelic
• szibériai tengelic
• közép-ázsiai tengelic
• himalájai tengelic
• dél-szibériai tengelic

Megjelenése

A tengelic sajátos megjelenése része a piros-fehér-fekete sávos feje, sárga és világosbarna szárnyai fekete-fehér mintázattal, hosszú, éles csőre, valamint sárgás hasa. A tojók valamennyivel nagyobbak, mint a hímek, de egyéb tekintetben nem különböznek. A hosszuk 12 centiméter, szárnyfesztávolságuk 21-26 centiméter, testtömegük 14-19 gramm.

Táplálkozása

Amennyiben azon gondolkodnánk, hogy tengeliceket szeretnénk eteni a kertünkben, fel kell készülni arra, hogy sokat esznek, illetve akár el is időznek az etetőben. Bogarakkal, magvakkal, valamint hernyókkal táplálkoznak.

Szaporodása

Költési időszakuk május elejétől július végéig tart, az idő alatt általában kétszer is költenek, fészkeiket növényi anyagokból készítik el, parkok, valamint gyümölcsösök fáin találhatóak. Öt tojást szoktak tojni, melyeken 12-13 napig kotlik, kirepülési idejük pedig 14-15 napig tart.

Védettsége

A tengelic Magyarországon védett madár, azonban nem veszélyeztetett, természetvédelmi értéke pedig 25 000 forint.